A mennyiségi lazítás (QE) olyan jegybanki politika, amelynek keretében pénzügyi eszközöket, főként állampapírokat vásárolnak újonnan teremtett tartalékokért. Akkor alkalmazzák, amikor az irányadó kamat már közel van az alsó korlátjához, és a jegybank tovább akarja nyomni lefelé a hosszabb lejáratú hozamokat. A QE növeli a jegybank mérlegét; magát az irányadó kamatot nem változtatja meg.
Hogyan jut el a QE a devizapiacra
A QE két csatornán hat, és mindkettő ugyanoda fut ki: a kamatvárakozásokhoz.
Az első a portfóliócsatorna. A jegybank kötvényeket vásárol bankoktól, alapoktól és biztosítóktól, és tartalékokkal fizet. A kötvényárak emelkednek, tehát a hozamok esnek, az eladott értékpapírok tulajdonosainak pedig készpénzük lesz máshová helyezni. A második a jelzéscsatorna: a vásárlási program azt üzeni a piacnak, hogy a jegybank hosszabb ideig laza politikát szándékozik fenntartani, ami lehúzza a rövid kamatok várt pályáját.
A devizajegyzések két gazdaság várt kamatpályája közötti különbségre reagálnak, nem a mérleg méretére. Ezért függ egy QE-bejelentésre adott reakció attól, mi volt előtte már beárazva. A vártnál kisebb bejelentés, vagy olyan, amely csak megerősíti, amit a döntéshozók hónapok óta jeleztek, együtt járhat erősödő, gyengülő vagy alig mozduló devizával. Nincs olyan rögzített szabály, amely a QE-t irányhoz kötné, és ez a szócikk sem kínál ilyet.
A QE, a QT és a kamatvágás nem ugyanaz
E hármat rendszeresen összekeverik, ezért érdemes szétválasztani őket.
- A kamatvágás az egynapos pénz árát változtatja meg: magát az irányadó kamatot.
- A QE mennyiségeket változtat. A jegybank tartalékot teremt, és durationt vesz ki a piacról. A mérleg nő.
- A QT (mennyiségi szigorítás) ezt fordítja meg: a mérleg zsugorodik, vagy úgy, hogy a lejáró kötvényeket nem fektetik be újra, vagy a meglévő állomány közvetlen eladásával.
A két dimenzió független. A jegybank egyszerre emelheti az irányadó kamatot és építheti le a mérlegét, ahogyan több is tette 2022-től kezdve, és tarthatja változatlanul a kamatot, miközben vásárol.
Hol jelennek meg a QE-bejelentések
A vásárlási programokat a jegybankok saját monetáris politikai közleményeikben jelentik be, amelyek elsődleges forrásnak számítanak, és szabadon olvashatók:
- A Federal Reserve 2008 novemberében kezdett nagyszabású eszközvásárlásba, további programokkal 2010-ben, 2012-ben és 2020 márciusában — federalreserve.gov.
- A Bank of England 2009 márciusában indította állampapír-vásárlásait az Asset Purchase Facility keretében — bankofengland.co.uk.
- Az EKB 2015 januárjában jelentette be a közszektor eszközvásárlási programját, 2020 márciusában pedig a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot — ecb.europa.eu.
Az e programokról szóló kommentárt kezelje kommentárként. A döntés szövege, a szavazás és a megjelölt összegek a jegybanktól származnak.
Hol ellenőrizhetők az időpontok: a tervezett jegybanki ülések és a közlések időpontjai az ABF Trade gazdasági naptárában szerepelnek.
